História

OBEC ZATÍN
Obec je doložená v listine z roku 1233, v ktorej sa vyskytuje v tvare Zeten.
V roku 1391 sa spomína ako zemiansky majetok. Slovenské pomenovanie Zatín dostalo v roku 1920. Pôvod názvu nie je jasný, pravdepodobne vznikol z maďarského slova „zátony“ (plytčina), alebo z osobného mena.
Patrila niekoľkým zemepánom a často menila majiteľov. Od 17. do 19. storočia patrila Klobusiczkím. Hrad sa spomína v roku 1686 v majetku Klobusiczki. V 17. storočí ho prebudovali na kaštieľ, po neskorších prestavbách trvá dodnes. K dedine patrili aj mlyny na Latorici, o ktorých sú doklady od 15. storočia.
V roku 1720 mala obec 10 domácností, v roku 1787 bolo v obci 64 domov a 479 obyvateľov, 1828 90 domov a 698 obyvateľov. Zaoberali sa poľnohospodárstvom, pestovaním cukrovky a ľanu ako aj rybolovom. V 20. storočí tu mali majetky Szirmayovci a iní. V rokoch 1938 - 44 bola obec pripojená k Maďarsku. V 60. rokoch urobili v chotári vodohospodárske úpravy.

ZÉTÉNY
Zétény (szlovákul Zatín) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában található. 2021-ben 751 lakosából 547 magyar, 174 szlovák, 9 roma, 1 cseh, 3 ukrán és 2 ruszin nemzetiségű volt. Királyhelmectől 10 km-re északnyugatra a Latorca bal partján fekszik. Szomszédos községei: Boly, Szinyér, Véke

Története röviden
1233-ban említik először okiratban. Már ekkor egészen a 15. századig a Makó család birtoka. Várát a 15. században említik először, 1558-ban Thelekessy Imre kassai kapitány háromnapi ostrom után vette be, a magát megadó őrséget levágva. A falu 1598-ban a Rákóczi, a Zay, a Melith és a Telegdy családé. A vár 17. században már romos volt.
A faluban a Sennyeiek a 17. században lépnek birtokba. 1686-ban I. Lipót Zétényt Klobusiczki Ferencnek adományozta. A 18. században a Klobusiczkiek mellett a Sennyeyek birtoka. A Klobusiczkiek a romos várat kastéllyá építették át, majd a 19. században klasszicista stílusban felújították. A faluban 19. században a Szirmayak a bitokosok. 1910-ben 760, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
A várkastély a II. világháborúban súlyosan megsérült és maradványait a lakosság széthordta – nyoma sem maradt. Mai szlovák hivatalos nevét 1920-ban kapta.

Pamätihodnosti - Nevezetességek
⇒ Rímskokatolícky kostol sv. Štefana, jednoloďová pôvodne gotická stavba s polygonálnym ukončením presbytéria a predstavanou vežou zo 14. storočia. Renesančne bol upravovaný v 16. storočí. V roku 1877 bol neoklasicisticky upravovaný, obnovou prešiel v roku 1937 po požiari z roku 1898. Fasády kostola sú členené opornými piliermi a segmentovo ukončenými oknami. Veža je ukončená korunnou rímsou s terčíkom a zvonovitou helmicou.

Szent Istvánnak szentelt temploma legkésőbb a 14. század végén épült. Többször felújították (1898-ban például úgy leégett, hogy még harangjai is elolvadtak), de tornyán és hajóján még mindig láthatók a gótikus elemek.

⇒ Pri kultúrnom dome sa nachádza EURÓPA PARK
A kultúrotthon mellett található az EURÓPA PARK

⇒ Obecný dom
Falumúzeum

Na základe literatúry p.Bogolya
/ Bogoly János: Kövekbe zárt régmúlt című könyve alapján /

Fekvése Felső-Bodrogköz északnyugati szélén fekszik, a Tice és a Latorca között. Neve már 1233-ban felbukkan az okiratokban. Már ekkor, és a 14-15. században ugyancsak, a helybéli Makó család birtoka volt. Vára már az 1500-as években állt. Ekkor Beöthy Mihály, majd Malomy György és Némethy Ferenc uralta. Az utóbbi a pártharcok során a Szapolyaiak oldalára állt, és mint következetes Habsburg-ellenes nemes és katona védte várát, amit Telekessy Imre főkapitány serege 1558-ban véres ostrom során tudott csak elfoglalni. A későbbi századokban a birtokosok sűrűn váltakoztak. 1598-tól a Rákócziaké, de részesül belőle a Zay, a Melith és a Telegdy nemzetség is. A 17. században a Sennyeyek is társbirtokosok voltak, majd 1686-ban I. Lipót Zétényt Klobusiczki Ferencnek adományozta. Ez a család a későbbiekben kastélyként újraépíttette a romos várat. A 18. században az előbbi nemzetség mellett társbirtokosok voltak a Sennyeyek, az 1800-as években pedig a Szirmayaké volt.
Ebben a községben egy várról, kúriákról egy később épített kastélyról tudunk.
A vár eredete homályban vész. Első utalások létéről a 15. századból származnak. Zétény: Annak előtt 1500 év táján Füzesséry Mátyás foglalván el az akkori Vár kastélyt, a ' kit csak hamar el fogtak a ' Csaszáriak és fejét vétették, későbben Némethy erő hatalommal elfoglalván a ' Vár kastélyt, azt Telekesy CS: kír: Tábornok ostrommal bévette Némethit elfogván Tokajba szállítatta a' hol feje vétetett. Tehát a 16. század közepén Németi Ferenc tokaji kapitány birtoka lett. 1558-ban Thelekessy Imre, Ferdinánd király kassai kapitánya megtámadta, s háromnapi ostrom után az őrség megadta magát; ennek ellenére levágták őket. Az említett vár is valószínűleg inkább várkastély lehetett: 1590-ben előfordul Telegdy Jánosnak öccséhez intézett levele keltezésében:”In Castro Nostro Zethen”. (Eckhardt, S.: Két vitéz nemesúr, Telegdy Pál és János levelezése a XVI. század végéről. 96.). 1593-ban Telegdy János végrendeletében is szó esik Zétényről: „Annak felette zetennekis fele oczjeme uolna, fele Enjim, Es giermekjemre, zetennek kastelljanakis felit az oczjem nekem engette az ü rizeth az az totaliter enim az kastilj.” 1670-ben Bocskay Istvánné Török Kata javainak összeírásában szerepel: „In possesione Zétény Curia bona lignea et castellum dirutum readificare caeptum...flor 50.” (OL. U. et C. Fasc. 82.n.41., Művt. Dok. Csop. gyűjtése). 1686-ban Klobusiczki Ferenc körfalak nélkül, négyszögben, emeletesre újjáépítette a lerombolt kastélyt (Adalékok IX., 1904., 69., 109.) A 18. század első felében kelt a következő leírás: A zétényi kastély a falu északi szélén áll. Déli homlokzatát két torony ékesíti. A lakószobák és termek két emeletnyi sávban a tornyok közt sorakoznak. A kastélyt hátulról vele azonos magasságú fal három oldalon zárja körül. A kerítésfal a kastéllyal együtt négyszöges alakot képez, amit vízárok vesz körül. A kastély mögötti falban egy járatot kivéve nincs semmi. A belső kastélyt ezen keresztül lehet megközelíteni. A kastély első birtokosa Zétény földesura a Bocskay család volt. Utána Klobusiczki báró következett, akinek felesége az előbbiek nemzetségéből származik. Klobusiczki a kastélyt 1689-ben alapjaitól átépítette. A kastély fekvése, épülete az erődítésekkel együtt kellemes benyomást vált ki. Egy szerencsétlen körülmény azonban mégis közrejátszik. A kastély [gazdasági] épületei a hozzájuk tartozó szántóföldekkel együtt a Tice és a Bodrog minden áradása alkalmával víz alá kerülnek. Ezért a kellemetlenségek elkerülése végett mindent a magasabban fekvő részekre kell hordani. A kastély mögött tágas, sokfajta gyümölcsöt termő kert van. Később állaga romolhatott, mert a katonai térképészek 1784. tájékán mint „öreg várat” említik. a 19. században klasszicista stílusban átépítették. U-alakú, manzárdtetős építmény volt, két sarkán kiugró, bástyaszerű rizalitokkal, egyszerű reneszánsz profilú faragott ablakokkal. [162] A II. világháborúban károkat szenvedett – ettől kezdve lakatlan – majd a 20. század 50-éveiben a helybéli lakosság köveit széthordta, így megsemmisült.
Mint említettük, több kúriáról is van adat: 1586-ban Horváth Mátyás tulajdonában állt itt egy fából épült kúria. Az 1670-es években két kúriát is említenek már az összeírások. 1672-ben igen részletes leírás készült Bocskai István kúriájáról, amelynek egyes részleteit a következőkben kivonatosan közöljük: a templom felöli alsó házban van egy négyszögletű asztal, rajta egy viseltes fehér szőnyeg. Az asztal körül borított padszékek állnak. Ezenkívül is van három karszék, egyik festett. A két nyoszolya közül egyik fejér, másik festett. Hét festett fogas van körben a falon, amelynek egy darabját vászonra íratott (festett) kárpit borítja. Négy ólomba foglalt kristály üvegablak világítja meg a helyiséget, amelyet zöldmázas kemence fűt. A kemence körül két borított padszék áll. Ajtón át egy kamarába jutunk, ahonnan az asszony házába nyílik ajtó. Az asszonyházban van egy négyszögletű asztal, körülötte két borított (borításos) padszék, egy festett superlátos nyoszolya. Három kristály üvegablak világítja meg a mázas kemencével fűtött szobát. A kemence körül két borított padszék van. A szoba berendezéséhez tartozik még egy kétfelé nyíló festett almárium és öt festett fogas. Az összeírásból megismerhetjük a tornácot, az ebédlőpalotát, a pitvart, a sütőházat, a konyhát, kamrákat, a pincét, a nagy kapu melletti drabantházat (őrség helye), az istállókat, a csűröskertet, a majorházat, gyümölcsöskertet stb.